KRÍZA V SAMOSPRÁVE – KRÍZISBEN AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG

KRÍZIS AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN – Sztrájkkészültségben az önkormányzatok

Mi veszélyezteti leginkább az önkormányzatok zavartalan működését?

1.  A magas gázárak (fűtési költségek) azokban az intézményekben, melyeknek az önkormányzat a fenntartója.

Hatása: A városi és a községi hivatalokra, az óvodákra és iskolákra, a közösségi központokra, a tornatermekre, a szabadidőközpontokra, a kultúrházakra, stb.

2. Az elektromos áram magas ára azokban az intézményekben, melyeknek az önkormányzat a fenntartója.

Hatása: A városi és a községi hivatalokra, a közvilágításra, az óvodákra és iskolákra, a közösségi központokra, a tornatermekre, a szabadidőközpontokra, a kultúrházakra, stb.

3. Azoknak a településeknek, amelyeknek lejárt a szerződése valamelyik áram- vagy gázszolgáltatóval, komoly problémái vannak újakat találni, mivel senki sem akar közülük részt venni a közbeszerzési eljárásokban.

Hatása: Az önkormányzatok már 2022 végén 100-300%-kal magasabb árat fognak fizetni a villanyáramért és a gázért. Az áremeléssel járó plusz költségeket az önkormányzatok saját forrásból képtelenek vállalni. Reális veszély mutatkozik arra, hogy ebben az esetben kénytelenek lesznek kikapcsolni a közvilágítást, bezárni egyes középületeket, szüneteltetni az oktatást az iskolákban a téli hónapokban, korlátozni a kulturális és sporteseményeket. stb.

4. A magas üzemanyagárak, pont abban az időszakban, amikor az önkormányzatoknak rendszeresen kaszáltatniuk kell a zöldterületeket, a Szlovák Állam, vagy a Szlovák Földalap tulajdonában lévő földetrületeket, melyek karbantartásához az állam nem járul hozzá. Hasonlóan érzékeny helyzet alakulhat ki a téli hónapokban, amikor is az önkormányzatoknak szintén állami hozzájárulás nélkül kell tisztítaniuk az utakat, a járdákat és a közterületeket.

Hatása: A kaszálatok gyakorisága csökkenni fog a nyári időszakban, télen pedig kevesebb közutat és járdát lesz mód megtisztítani.

5. A munkaügyi hivatalok által korábban koordinált projektek hiánya, mivel hiányoznak az ezekhez szükséges önkormányzati alkalmazottak, valamint a költségvetésben sincsenek források a bérek biztosítására.

Hatása: Minimális vagy semmilyen törődés a közterületekkel (a játszóterekkel, a temetőkkel, a parkokkal, stb.), mivel az ilyen munkálatok 80%-át eddig a Munka, Szociális és Családügyi Minisztérium projektjei keretében oldották meg az önkormányzatok. Külső cégek vagy saját alkalmazottak bevonására, a költségvetésből hiányzó pénzügyi források miatt nincs mód.

6. Az élelmiszerárak emelkedése kedvezőtenül befolyásolja az étkezdék működésével kapcsolatos központi árbesorolást, mely végezetül az étkezésért fizetendő hozzájárulás emelkedését fogja eredményezni.

Hatása: Ha az állam nem változtat az étkezdék központi árbesorolásán, végül a magasabb árat az óvodákat és az iskolákat látogató gyerekek szülei fogják kifizetni, már 2022 szeptember 1-jétől.

7. Az építőanyagok árának extrém emelkedése, ami miatt a már megnyert projektek kivitelezői visszalépnek a korábban megkötött szerződések teljesítésétől, amely így országos viszonylatban nehezíti az európai uniós pénzforrások merítését és közvetve gátolja a régiók fejlesztését.

Hatása: Leáll a közúthálózat fejlesztése, az iskolák, az óvodák, a tornatermek, a kutúrházak stb. modernizációja, a csatornahálózat, a játszóterek vagy a hulladékgyűjtő-udvarok építése, valamint az egyéb infrastrukturális fejlesztések is hátrányt szenvednek, ugyanis a települések ilyen volumenű beruházásokat saját forrásokból képtelenek megvalósítani.

8. A kormány inflációellenes intézkedéscsomagja (a családi pótlék emelése, a szakkörökre használható utalványok, adóbónusz, stb.) Ennek az inflációellenes intézkedéscsomagnak a költségei az önkormányzatokat terhelik. Ez a 2022-es esztendőben kb. 100 millió euró, a 2023-as évben pedig kb. 400 millió euró.

Hatása: Ez és az 1-től 7-es pontig felsorolt dolgok ellehetetlenítik az önrmányzatokat. Gyakorlatilag likvidálják azokat.

9. A magán szociális intézményekben nyújtott szolgáltatások költségeihez való önkormányzati hozzájárulás személyenként 100 euró/hónap értékben.

Hatása: A költségek az egyes önkormányzatonként változnak, de az minden esetben igaz, hogy a kiadásokat a településeknek a saját költségvetéséből kell állniuk, mely költségek a jövőben valószínűleg emelkedni fognak.

10. A magán oktatási intézmények működéséhez szükséges hozzájárulások növekedése.

Hatása: A közvetlen hatások egyelőre nincsenek számszerűsítve, ám mindenképp plusz kiadásokat jelentenek az önkormányzatoknak.

 

A polgármestereknek már most is megoldást kell arra találniuk, hogy:

• Miből fedezik a 2022-es költségvetésben meghatározott kiadásokat?
• Hogyan biztosítsa a jelen körülmények között a polgároknak nyújtott szolgáltatásokat azon a színvonalon, melyet azok megszoktak?
• Hogyan biztosítsa az általa vezetett település fejlődését, ha az évek óta terveztett beruházások költségeihez az állam nem járul hozzá?
• Hogyan valósítson meg pályázatokból új fejlesztéseket, ha az árakat a kivitelezők legfeljebb néhány hétig tudják garantálni, a pályázatok elbírálása pedig minimum egy évig tart?
• Hogyan nyújtson az önkormányzat a polgároknak az állam helyett olyan szolgáltatásokat, melyekhez az állam nem biztosít elegendő vagy semmilyen pénzforrást?
• Hogyan fejlődjön Szlovákia, ha Az állam nem kommunikál az önkormányzatokkal, amelyek eddig is erőn felül láttak el feladatokat a koronavírus-járvánnyal, vagy az ukrajnai háborús helyzetből adódó menekülthullámmal kapcsolatosan?
• Ki fog ilyen feltételek mellett önkormányzati feladatokat vállalni a jövőben?
• Az önkormányzat az alkalmazottai elbocsátásával fogja ellensúlyozni a magas energia- és üzemanyagárakat?
• A plusz kiadásokat az önkormányzat az adók emeléséből származó bevételekből fogja fedezni csak azért, mert az állam nem kommunikál az önkormányzatokkal és úgy viselkedik, mint ha az adott problémák nem léteznének?
• Mi értelme van az önkormányzatok pénzügyi likvidálásának, ha a költségek végső soron úgy is az állampolgárokat terhelik?
• Hosszú távon miért ignorálja az állam az önkormányzatokat, ha azok reális megoldásokat kínálnak a valós problémákra?
• Meddig fogják még a politikusok félretájékoztatni a polgárokat és rontani az önkorányzatok hitelét azzal, hogy művileg gyártott problémákkal a saját választási kampányukat folytatják?